A racionális echokardiográfiás funkcionális vizsgálat a szívizom és a szívbil­lentyűk működésének elemzésére szolgál. A reprodukálhatóság érdekében standardizált módon elvégzett vizsgálat képi dokumentációja által a szív élettani és kórélettani változásait tudjuk nyomon követni. A cikk a legfon­tosabb numerikus paraméterek meghatározásának, illetve becslésének módszertani szempontjait tárgyalja.

A serdülőkor és a fiatal felnőtt kor kritikus időszak a reumatológiai betegsé­gek lefolyása és kórjóslata szempontjából. Ebben az életszakaszban a fiatal reumatológiai betegek mintegy fele átmenetileg vagy tartósan megszakítja a szakorvosi gondozásban való részvételt. A cikk áttekinti, hogy ennek az aránynak a csökkentése érdekében mire kell figyelnünk a reumatológiai betegségben szenvedő serdülők és fiatal felnőttek orvosi ellátása során.

Egyre több adat bizonyítja, hogy a SARS-CoV-2 vírus megfertőzi a hasnyálmirigy inzulint termelő béta-sejtjeit és ezáltal befolyásolja a cukorbetegek állapotát.

Egy új légzési gyorsteszt segítségével nagy biztonsággal kimutatható a kritikus állapotú betegek COVID-19 fertőzöttsége.  

A Guillain–Barré-szindróma és variánsai heterogén, akut neurológiai betegségcsoport. Patomechanizmusuk összetett és nem egyértelműen tisztázott. A diagnózist a klinikai tünetek, az azokat megelőző infekció, a liquor-vizsgálat és az elektroneurográfia segítségével állapítjuk meg. A kezelésére alkalmas immunmodulánsok adását javasolt mielőbb elkezdeni; de adható még IVIG és plazmaferezis. A betegség korai felismerése és kezelése, valamint a szövődmények gyors észlelése és ellátása meghatá­rozza a hosszú távú kimenetelt. 

A COVID-19 már több mint egy éve van velünk, és egyre többet tudunk mind a kórokozóról, mind pedig a betegség lefolyásáról és az idő múltával a betegség rövid és hosszabb távú következményeiről is. Jelen tájékoztatónk az akut betegség lezajlása kapcsán és után előforduló szövődményeket veszi sorra.

Már az elején fontos leszögezni, hogy a COVID-19-fertőzéssel kapcsolatos ismereteink, tapasztalataink folyamatosan bővülnek, változnak. A tájékoztató alapját a jelenleg rendelkezésre álló ismeretek képezik.

A közlemény hiánypótló célja, hogy reális képet nyújtson az egyre gyako­ribbá váló borderline személyiségzavar jellemzőiről és kezelhetőségéről. Eloszlatja az elterjedt tévhiteket, személyközelbe hozza és átélhetővé teszi az érintettek belső élményeit, megérthetővé a típusos kapcsolati, életveze­tési és viselkedésproblémáikat. Ismerteti a segítségnyújtási lehetőségeket, bepillantást nyújt a zavar gyógyításában bizonyítottan hatékony pszicho­terápiás módszerek belső világába. Felkészít a betegekkel való találkozás során felmerülő gyakoribb kommunikációs nehézségekre, útmutatót nyújt ezek feloldásához

A SARS-CoV-2 vírus okozta súlyos légzőszervi betegség kitörését a kínai hatóságok hivatalosan 2019. december 31-én jelentették a WHO-nak, a vi­lágszervezet pedig 2020. január 30-án globális egészségügyi vészhelyzetté, majd 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította – a legutóbbi ilyen eset a 2009-es H1N1 influenzavírus okozta pandémia volt. A COVID-19 ke­zelésére ekkor nem volt specifikus gyógyszer, ezért az Egyesült Államokban első lépésként az expanded access (EA) és az emergency use authorization (EUA) eljárások keretében engedélyezték az orvosok számára potenciális előnnyel bíró terápiák vizsgálatba vonását, illetve a bizonyítékokat mutató kezelések vészhelyzeti felhasználását.

A COVID-19 megbetegedések jellemzőinek folyamatos megfigyelése fontos eszköz a hosszabb távú járványügyi folyamatok megértésében és a védekezés kialakításában. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egész­ségügyért Felelős Államtitkársága felügyeletével és az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet közreműködésével 2020. március hónapban létrejött a COVID-19 surveillance rendszer, amelynek célja és rendeltetése az új koro­navírus által okozott és kórházi ellátást igénylő megbetegedések nyomon követése, az ellátási kapacitás igényekhez igazítása és további megalapo­zott járványügyi intézkedések tervezése. A közlemény a 2020. november 2-áig beérkezett adatokból eredő megállapításokat foglalja össze.

A „meghűléses” betegségek fő kórokozója a rhinovirus, de kétszáznál több féle vírus okozhatja és bakteriális fertőzés is súlyosbíthatja a tüneteket. Az influenza gyengébb immunrendszerűeknél, újszülötteknél, időseknél akár halálos is lehet. A tüneteket az immunrendszer fertőzésre adott reakciói váltják ki.